Hazánkban ma számos nő, és pár éli át a gyermekáldást megelőző hosszabb-rövidebb ideig tartó várakozást. Azt a várakozást, ami a „be nem váltott életút” megküzdésével jár. Valamikor királylányok és királyfik voltunk, és papást-mamást játszottunk, így azonosultunk a párkapcsolat áldásával, hogy egykor mi is szülők leszünk. Majd felnőttünk és mára egyre gyakoribb tapasztalat, hogy távolabbra tolódott a családról szőtt jövőkép.
Bekúszott az életünk repedéseibe a vágyott gyermek megszületésének hiánya.
Prés alá került a párkapcsolatunk, törődötté vált a viszonyunk a szüleinkkel, a barátainkkal és a munkatársainkkal is. A vágyott gyermek körül forog minden időnk, pénzünk és az egész életünk. Mégis minden egyes idegsejtünkkel érezzük, hogy a várakozás nem oldható fel praktikusan.
Kimondva, vagy tapogatva, de érzékeljük, hogy a történések mögött jelen van Valaki. Akinek hatalmában áll, minket is magához emelni és úgy bevonni a gondviselés erőterébe, hogy megújuljunk.
Mi, az Életkincs Alapítvány önkéntesei nem állítjuk, hogy mindent tudunk ebben a témában, de azt igen, hogy ismerünk Valakit, aki személyes Megváltónk, aki támogatja az Őt segítségül hívót.
Lehet, hogy egy jó szóval vagy sorstársi közösséggel, de reményt és bizalmat ad az úton lét során, hogy megérkezzünk az Élet Urához.
